Népújság - Olvasóink írják

A 130 éves Lendvai Zeneiskola alapításáról

Megjelent: 2019. november 27. Írta: ---

Idén, 2019-ben ünnepli a lendvai újságírás a becses 130. évfordulóját. Ugyanis 1889. január 12-én jelent meg az Alsó-Lendvai Hiradó első száma Kardos Gábor kiadó és laptulajdonos jóvoltából. A keszthelyi nyomdász, aki Hoffhalter Rudolf után 316 évvel újjáélesztette a nyomdai tevékenységet Alsólendván, egy olyan folyamatot indított el városunkban, amely csak a jugoszláv kommunista egypártrendszer hatalmaskodásával, a Balkányi nyomda államosításával fejeződött be 1947-ben. Igaz, a magyar nyelvű újságírás városunkban még előbb megszűnt, pontosabban 1919-ben, az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásával és a Lendva-vidéknek a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz való csatolásával.

Bővebben...

Ülj le, egyes!

Megjelent: 2019. október 02. Írta: ---

Szlovéniában büszkék lehetnénk a szlovén–magyar általános kétnyelvű oktatásra minden jó és rossz tulajdonságával együtt, melyek többé-kevésbé jellemzőek a szlovén iskolákra is. Mi, akik csak felületesen is követjük és ismerjük a nemzetiségi oktatást a szomszédos országokban, a muravidéki magyar közösség általános oktatásának minden bizonnyal nem esnénk neki „politikai kalapáccsal, csákánnyal”.

Aztán felbukkan egy harmadosztályú politikus országos szinten (milyen jellemző: muravidéki), és követeli a kétnyelvű oktatás szlovéniai változatának alkotmányos felülvizsgálatát. Egyben tipikus politikuskodó stílusban „fenyegetőzik”, hogy üzelmeit folytatni fogja az európai bíróságon, ha nem tetszik majd neki a Szlovén Alkotmánybíróság álláspontja. Majd még képmutatóan hozzáfűzi, hogy neki az igazság és mindannyiunk jóléte, de elsősorban a gyerekeké az első. De amikor az iskoláról van a szó, a legtöbbször bebizonyosodik, hogy nem a gyerekek/tanulók jelentik a gondot, hanem a szülők, akik ilyen vagy olyan érdekeket követve a fiatal nemzedéket – mely többségében érdeklődő, szeret tanulni, kivált új dolgokat és tiszteli tanárait – kifogásként használják fel.

Bővebben...

Tisztelt szerkesztőség!

Megjelent: 2019. március 20. Írta: ---

Nem tudom, hogy egy újságírót felháborít-e, hogy hogyan bánnak egyesek (bármi okból is) a természettel, de engem nagyon is dühít, ha olyat látok, ami szerintem nem elfogadható. Március első napjaiban, kutyasétáltatás közben látom, hogy egy kis hernyótalpas munkagép tevékenykedik (majd egy héten keresztül) Hosszúfaluban a Fő út alatti mezőn, réten, árokpartokon. Gondoltam, na végre, kimélyítik az árokrendszert, mivel egy normális tél és tavasz után ezen földek jó része víz alá kerül. Ámde csalatkoznom kellett, mert a gép nem árkot ásott, hanem valami eszköz segítségével fát, bokrot, rekettyést irtott az árokpartokon (mint később láttam, nem csak ott).

Bővebben...

Adományt gyűjtenek a háztartásokban

Megjelent: 2019. március 13. Írta: ---

A Népújság március 7-i számában „Adományt gyűjtenek a háztartásokban” címmel a Dobronaki Önkéntes Tűzoltóegylet évi közgyűléséről számolt be. A leírtak szerint az egylet háztartásonként 100 eurót gyűjtene az új katasztrófavédelmi központ befejezéséhez. Ennek kapcsán szeretném kifejteni, hogy a katasztrófavédelmi központ beruházója Dobronak Község. Ebből kifolyólag Dobronak Község kötelessége, hogy pénzelje a véleményem szerint indokolatlanul nagy beruházást, amelyről nem kérdezték meg a lakosságot, támogatja-e vagy sem. Most viszont 100 eurót kérnek tőlünk erre a gigaberuházásra.

Bővebben...

Morác vagy Marác?

Megjelent: 2018. december 12. Írta: ---

Tisztelt szerkesztőség!

A Népújságot olvasva gyakran találkozom Moravske Toplice magyarra fordított nevével. Nem tudom elfogadni és számomra nagyon zavaró, hogy a község Morácnak van nevezve. Gyerekkoromtól fogva Marácra jártunk és járunk még ma is. Környezetemben a Morácot soha nem is hallottam, és ha jól tudom, a térképen is Alsómarácnak van feltüntetve. Én úgy tudom, hogy Moravske Toplice Marác és nem Morác. Kérem Önöket, hogy nézzenek utána.

Válaszukat várva tisztelettel: Bogdan Molnar Marija

Bővebben...