kele
perec1
garas1
65. évfolyam
42. szám
Megjelenés:
2021. 10. 21.
kiscim4221
 

Az eltelt hónapokban a nyilvánosságban, a helyi és a regionális médiában több, az iskolával és igazgatójával, Hajdinjak Prendl Silvijával kapcsolatos információ, cikk és kommentár jelent meg.

Bővebben...

Idén augusztus 8-án Kapcán nem egy, hanem mindjárt két kiállítást hoztak létre a művelődési egyesület tagjai és a közösség lakói, ráadásul nem is időszakit, hanem állandót. Egy kiállítás létrehozásához elsősorban tartalom, helyszín és elszántság kell, de nem árt, ha mindemellett van még egy csomó hiteles tárgy, némi pénzeszköz és nem utolsó sorban legalább egy szakember. Hogy mindebből mi alakul ki, az sok mindentől függ, de megállapítható, hogy a közös szándék, a közösség akarata és a vezetők elszántsága a legfontosabb tényező egy helytörténeti és néprajzi gyűjtemény létrehozásánál.

Bővebben...

Az október 22-i Népújság 7. oldalán megjelent, „Útjavítás Csentében” című cikk többek között arról is szól, hogy felújítják az utat a „Magyardiák” utcában...

Én úgy emlékszem, hogy nagyapám és más idősebb rokonok a szőlőhegyet Magyardéáknak hívták. Jó lenne kikutatni a levéltárakban/archívumokban az eredeti nevét. Különben a Marác helységnév is újra meghonosodott, miután az olvasók emlékeztettek a régebbi nevére.

Van ennek a kifejezésnek szlovén fordítása?

Tisztelettel hű olvasójuk: 

Petrovics Margit, München

 

 

Idén, 2019-ben ünnepli a lendvai újságírás a becses 130. évfordulóját. Ugyanis 1889. január 12-én jelent meg az Alsó-Lendvai Hiradó első száma Kardos Gábor kiadó és laptulajdonos jóvoltából. A keszthelyi nyomdász, aki Hoffhalter Rudolf után 316 évvel újjáélesztette a nyomdai tevékenységet Alsólendván, egy olyan folyamatot indított el városunkban, amely csak a jugoszláv kommunista egypártrendszer hatalmaskodásával, a Balkányi nyomda államosításával fejeződött be 1947-ben. Igaz, a magyar nyelvű újságírás városunkban még előbb megszűnt, pontosabban 1919-ben, az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásával és a Lendva-vidéknek a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz való csatolásával.

Bővebben...

Szlovéniában büszkék lehetnénk a szlovén–magyar általános kétnyelvű oktatásra minden jó és rossz tulajdonságával együtt, melyek többé-kevésbé jellemzőek a szlovén iskolákra is. Mi, akik csak felületesen is követjük és ismerjük a nemzetiségi oktatást a szomszédos országokban, a muravidéki magyar közösség általános oktatásának minden bizonnyal nem esnénk neki „politikai kalapáccsal, csákánnyal”.

Aztán felbukkan egy harmadosztályú politikus országos szinten (milyen jellemző: muravidéki), és követeli a kétnyelvű oktatás szlovéniai változatának alkotmányos felülvizsgálatát. Egyben tipikus politikuskodó stílusban „fenyegetőzik”, hogy üzelmeit folytatni fogja az európai bíróságon, ha nem tetszik majd neki a Szlovén Alkotmánybíróság álláspontja. Majd még képmutatóan hozzáfűzi, hogy neki az igazság és mindannyiunk jóléte, de elsősorban a gyerekeké az első. De amikor az iskoláról van a szó, a legtöbbször bebizonyosodik, hogy nem a gyerekek/tanulók jelentik a gondot, hanem a szülők, akik ilyen vagy olyan érdekeket követve a fiatal nemzedéket – mely többségében érdeklődő, szeret tanulni, kivált új dolgokat és tiszteli tanárait – kifogásként használják fel.

Bővebben...

Nem tudom, hogy egy újságírót felháborít-e, hogy hogyan bánnak egyesek (bármi okból is) a természettel, de engem nagyon is dühít, ha olyat látok, ami szerintem nem elfogadható. Március első napjaiban, kutyasétáltatás közben látom, hogy egy kis hernyótalpas munkagép tevékenykedik (majd egy héten keresztül) Hosszúfaluban a Fő út alatti mezőn, réten, árokpartokon. Gondoltam, na végre, kimélyítik az árokrendszert, mivel egy normális tél és tavasz után ezen földek jó része víz alá kerül. Ámde csalatkoznom kellett, mert a gép nem árkot ásott, hanem valami eszköz segítségével fát, bokrot, rekettyést irtott az árokpartokon (mint később láttam, nem csak ott).

Bővebben...

A Népújság március 7-i számában „Adományt gyűjtenek a háztartásokban” címmel a Dobronaki Önkéntes Tűzoltóegylet évi közgyűléséről számolt be. A leírtak szerint az egylet háztartásonként 100 eurót gyűjtene az új katasztrófavédelmi központ befejezéséhez. Ennek kapcsán szeretném kifejteni, hogy a katasztrófavédelmi központ beruházója Dobronak Község. Ebből kifolyólag Dobronak Község kötelessége, hogy pénzelje a véleményem szerint indokolatlanul nagy beruházást, amelyről nem kérdezték meg a lakosságot, támogatja-e vagy sem. Most viszont 100 eurót kérnek tőlünk erre a gigaberuházásra.

Bővebben...

Tisztelt szerkesztőség!

A Népújságot olvasva gyakran találkozom Moravske Toplice magyarra fordított nevével. Nem tudom elfogadni és számomra nagyon zavaró, hogy a község Morácnak van nevezve. Gyerekkoromtól fogva Marácra jártunk és járunk még ma is. Környezetemben a Morácot soha nem is hallottam, és ha jól tudom, a térképen is Alsómarácnak van feltüntetve. Én úgy tudom, hogy Moravske Toplice Marác és nem Morác. Kérem Önöket, hogy nézzenek utána.

Válaszukat várva tisztelettel: Bogdan Molnar Marija

Bővebben...

MCSi Design