Testnevelés a második világháború után

  • Nyomtatás
  • sporttort10212A második világháború után az addigi Sokol-, illetve Levente-típusú sportszervezés helyett a szovjetes, egyesületi jellegű testnevelésszervezés lépett életbe, amely egyesítette a testnevelést és a sporttevékenységeket.   

     

    Fölső képünkön: A lendvai tornászcsapat a Tito-otthon előtt az 1940-es évek végén. 

     

    Szlovéniában 1945 júniusában alapították a Szlovén Testnevelési Bizottságot, amely további járási és kerületi bizottságokra oszlott; végső soron ezek irányították az alapszervezetek, vagyis az egyesületek munkáját. A központi, köztársasági bizottság „új, egészséges állampolgárok, munkásemberek és harcosok nevelésében” volt érdekelt, akik meg tudják őrizni a négyéves harc vívmányait és minden erejüket a haza újjáépítésébe fektetik. A központi bizottság kifejtette célját, miszerint nem csak „zsonglőröket, sportcsillagokat” szeretnének nevelni, hanem a tömeges, sokrétű testnevelési mozgalom a cél, amelyből minden bizonnyal egyesek majd ki is emelkednek. A Szlovén Testnevelési Bizottság nem volt hosszúéletű, ugyanis már 1946 áprilisában megalakult helyette a Szlovén Testnevelési Szövetség.

    Lendván a már taglalt irányelvek mentén 1945. július 12-én alapították az első testnevelési egyesületet, amelynek elnöki posztjára Truč Ciril, alelnöki posztjára pedig Ropoša Ludvika került. Az egyesület labdarúgószekciójának vezetésével Štefan Stankót bízták meg. Az atlétikai szakágat Kranjc Ivanra, a testnevelésit Deček Francra, az úszót Sobočan Marijára, a céllövészetet Radešičra, a röplabdát Škafar Marijára, az asztaliteniszt pedig Cigan Matijára bízták. Az egyesület neve „Zvezda” lett, míg az egyesületi színek kék-fehérek lettek, természetesen ötágú vöröscsillaggal. Közben egyre nagyobbak lettek az ellentétek az egyesületek tömeges és a csúcsminőséget, eredményeket felmutató részei között, így 1951-ben önálló Testnevelési Szövetség jött létre, amelynek országos, vagyis jugoszláv szinten a Partizan nevet adták. A Partizan elsődleges célja egy „gyermekeket, ifjúságot, felnőtt nőket és férfiakat, valamint a városok és a falvak népességét felölelő” tömeges, „népi szervezet” létrehozása volt.

     

    sporttort10211

    A lendvai gimnáziumi focicsapat az 1949/50-es idényben.

    Az említett első lendvai egyesület már 1945 decemberében átalakult, a második közgyűlésén ugyanis átnevezték Alsólendvai Sportegyletnek. A beiratkozási díjat 15, míg az évi tagsági díjat 10 dinárban határozták meg azzal a kitétellel, hogy a szegényebb tagokat felmentették a befizetéstől. A második közgyűléssel az egyesület átvette a valamikori Sokol-otthont is, ezt Tito-otthonnak nevezték át. A megalakulásról táviratot küldtek Tito marsallnak, illetve az akkori népi kormány vezetőjének, Kidričnek is. Ebben az időben igen aktívak voltak a sport területén Lendván a gimnázium és a bányászati szakközépiskola diákjai, illetve a labdarúgók, akiknek Nafta néven sikerült bekerülni az első jugoszláv ligába. 1947-ben Lendván szervezték meg az úgynevezett „testnevelési napot”, amelyen 600–700 ifjú sportoló vett részt. Váltófutásban, röplabdában és szertornában versenyeztek. A nap keretében a Nafta és a maribori Polet labdarúgói is összemérték tudásukat. 1945 és 1952 között különböző országos, köztársasági és községközi szinten is szerveztek versenyeket, például kosárlabdában, röplabdában, asztaliteniszben, úszásban, atlétikában, céllövészetben, tornában és sakkban is.         

    FHM, tt