kele
perec1
garas1
64. évfolyam
14. szám
Megjelenés:
2020. 04. 09.
kiscim1420
 

A társak miatt szerette meg az edzéseket

horvathesz1020Horváth Eszter, a Lendvai Kétnyelvű Középiskola végzős diákja már 12 éve szinte minden nap órákat tölt az úszómedencében. Az általános és középiskolai országos bajnoki cím és sok más kiemelkedő eredménye nyomán idén a Lendvai Sportszövetség az év női sportolója címmel tüntette ki. 

A fiatal lendvai úszót a tornatanárai jelölték az év sportolója díjra, és a címet a számos hazai és nemzetközi versenyen elért kimagasló eredményekért meg is kapta. Egy lendvai kávézóban limonádé mellett beszélgettem Horváth Eszterrel, aki hatéves kora óta űzi azt a sportágat, amely nem a legelterjedtebb vidékünkön és az edzések megszervezése is komoly logisztikai feladat. Bátyja, Áron volt a példaképe még kiskorában, aki szintén úszott, hiszen amint Eszter mosolyogva mondja, sportcsaládból származik. Sportgyökereik a Vajdaságba nyúlnak vissza: nagyapja, Horváth István olimpiai ezüstérmes birkózó, kétszeres világ- és háromszoros Európa-bajnok, valamint az első fair-play díjas volt az egykori közös államban, édesapja, Horváth Attila pedig magasugrásban tartotta sokáig a 214 centiméteres jugoszláv országos ifjúsági csúcsot. „Otthon figyelmeztettek, hogy a döntésem után nem lesz visszaút, tanulok úszni és komolyan veszem az edzéseket. Naivan belevágtam és Lentiben Kiss Tamás edzőnél kezdtem úszni. Sok volt a sírás, nem szerettem járni, aztán átkerültem a nagycsoportba, majd a versenyzőkhöz, ahol kialakultak olyan barátságok, amelyek a mai napig is tartanak. Legfőképp annak köszönhetem, hogy még ma is úszom, hogy akkor sikerült egy olyan társaságot találnom, akikkel megszerettem az edzéseket és az úszást.”

 

 

A versenyekre fiatalon kezdett járni, és miután az első rédicsi területi bajnokság ötven méteres távján nem hivatalos versenyzőként harmadik lett, elhatározta, hogy jövőre is megnyeri ezt a versenyt, és így is lett. Az eredményei egyre jobbak lettek, és édesapja, aki sporttanár és az edzője a középiskolában, hatodik osztályban magával vitte az iskolai bajnokságra. A megmérettetésen, amelyre nagyon készült, az első nagy csalódást élte meg, hiszen a hiányos szervezés nyomán fiatal kora miatt érvénytelenítették az eredményét, holott gyorsúszásban hatodik lett volna. „Eldöntöttem, hogy jövőre megnyerem az iskolai versenyt, és hetedik osztályban meg is szereztem az iskolai országos bajnoki címet. Hamarosan beszüntették az iskolai versenyzést, ekkor főképp Magyarországon versenyeztem, ahol több a fedett medence, majd az újabb megmérettetésre középiskolás koromban került sor. Rögtön szeptember végén, a nyári szünet után szervezték meg, ami az idény alapozásának elejét jelentette. Készültünk rá, az elvárások bizonytalanok voltak, ráadásul hideg is volt, de gyorsúszásban sikerült megnyernem a középiskolai bajnokságot is.  A száz és kétszáz méteres hátúszásban vannak a legkiválóbb eredményeim, és ezek után eldöntöttük, hogy regisztráltatom magam a legközelebbi klubnál, a radányinál, hogy az országos bajnokságon is úszhassak. Ezáltal az összes időeredményem, ami a jóváhagyott versenyekről van, bekerül a rendszerbe. Ezzel indulási jogot nyertem az országos úszóbajnokságon.” A fiatal úszó idén januárban másodszor vett részt az országos bajnokságon, a száz és kétszáz méteres hátúszás viszont tavaly jobban sikerült, hiszen, mint mondta, idén nem érezte eléggé a vizet. Ezen ugyan dolgoztak az apjával, de az országosra a versenyforma nem állt össze igazán. Az állóképessége és a technikája viszont nagyon sokat fejlődött, ami ötven méter háton új egyéni csúcsot jelentett számára: „Az országos bajnokságon elért eredményeim arra buzdítanak, hogy alázatosabban és keményebben végezzem a munkát, valamint higgyek magamban.”

Amint Eszter elmondta, főleg magyarországi versenyeken indul, mert ott az utóbbi időben még komolyabban veszik az úszást és nagyon sok versenyt rendeznek kisebb fedett medencékben. Az utóbbi években pedig Horvátországba, a Vajdaságba, valamint tavaly Banja Lukába is ellátogattak: „A versenyekre azért is jó elmenni, mert előtte az edzések egy kicsit könnyebbek, és mivel nagyon szeretek utazni, ezzel lehetőségem van új városokat és tájakat is megismerni.”

Az edzések komoly áldozatot is követelnek, hiszen Eszter évek óta hetente háromszor reggelente Lentibe járt másfélórás edzésekre, amikor a technikán dolgozott, majd a délutáni kétórás edzéseken az állóképesség fejlesztésére összpontosított. Heti két alkalommal pedig a zalaegerszegi klubnál Horváth Csaba edzővel, aki az edzésterveit is készíti, kétórás, majd 45 perces erőnléti edzéseken vesz részt. Az erőnléti edzéseket fekvőtámaszok, felülések, guggolások, ugrókötelezések töltik ki, vagy páros nyújtás a verseny előtt: „Minél többet próbáltam az edzéseken teljesíteni, igyekeztem az országoson és a többi versenyen is jól teljesíteni, de most az érettségi miatt egy kicsit visszaveszek a tempóból. A reggeli edzések elmaradnak, a heti öt edzés pedig rövidebb lesz.” 

Eszter idén végzős diák, ezért arról is érdeklődtem, hol folytatja tanulmányait és ezek után hol kap helyet az úszás. Az egyébként szerény lány magabiztosan válaszolt: „Minden valószínűség szerint Budapest felé veszem az irányt, érdekel az irodalomtörténet vagy a művészettörténet. A Balassi Intézetben töltök egy évet, és ha az egyetem mellett lesz időm úszni, elmegyek az uszodába…”

 

 

 

MCSi Design
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
Részletes leírás Rendben