kele
perec1
garas1
65. évfolyam
29. szám
Megjelenés:
2021. 07. 22.
kiscim2921
 

A kézilabda kezdetei vidékünkön

hazenna0221Sporttörténeti sorozatunk 8. részével elkezdünk a kézilabda muravidéki, illetve lendvai fejlődésével, kialakulásával foglalkozni. Az első részben a sportág általános kialakulásáról és a ma ismert kézilabdát megelőző játékokról írunk. 

 

Képünkön: a lendvai hazenacsapat 1923-ban.

 

A kézilabda három egymáshoz hasonló játékból alakult ki Európában, melyek a mai kézilabdázás közvetlen őseinek tekinthetők. Ezek a dán handboold, a cseh hazena és a német torball. Vidékünkön leginkább a mai kézilabda cseh változata volt népszerű. A Prágában kialakított játék Václav Karas és Antonin Kristof nevéhez fűződik. A pálya mérete, a kapuelőtér alakja, a kapu mérete és a játékidő már sok hasonlóságot mutat a mai játékkal. A legnagyobb különbség az, hogy a játékteret három egyenlő részre osztották, behatárolva a játékosok mozgásterét.

Mindhárom játék rendkívül népszerű volt Európában, mivel azonban különböztek a szabályok, nemzetközi tornák szervezésére nem volt lehetőség. Ezért szükség volt a szabályok egységesítésére. Ez pedig a német Karl Schelenz érdeme, aki 1917-ben Berlinben dolgozta ki az új játékszabályokat. Nagypályás kézilabda lett az új játék neve, amelyet 11–11 játékossal játszottak futballpályán. Bár a pálya paraméterei, illetve néhány szabály is változott az évek során, a sportág olyan népszerűségre tett szert, hogy már nemzetközi szervezetek létrehozására volt szükség. 1928-ban Amszterdamban alakult meg a Nemzetközi Amatőr Kézilabda Szövetség, amelynek tevékenysége nyomán hat csapat képviselhette a sportágat az 1936-os berlini olimpián. Magyarországon Cséfay Sándor nevéhez fűződik a sportág megjelenése, és az önálló sportági szövetség, az 1933. március 30-án létrejött Magyar Kézilabda Egyesületek Szövetségének megalakulása. 1946-ban Koppenhágában Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) néven alakult újjá a sportág vezető nemzetközi testülete. A skandinávok a pálya méreteinek csökkentésével, a szabályok módosításával teremben kezdtek el játszani, hiszen az időjárás gyakran gátat vetett a sportolásnak. Így lett kispályás kézilabda a játék neve. Egy ideig kis- és nagypályán is rendeztek világbajnokságot, kezdetben csak férfiaknak, később nők részére is. Mérföldkövet jelentett a sportág fejlődésében az 1966-os év, hiszen ekkor már csak kispályán és teremben került megrendezésre a világbajnokság.

A hazenát már az 1920-as években játszották Alsólendván, az első ilyen hírt a „Szabadság” újság 1923. szeptember 9-i számában olvashatunk, ahol arról számolnak be, hogy a Lendvai Sportklub keretében megalakult a hazena női kézilabdajáték-szekció, amely napi szinten tart edzéseket és a szezon végére már hivatalos mérkőzést is tervez. A lap október 10-én arról számol be. hogy a lendvai hazenacsapat a csáktornyaiakkal mérkőzött meg és 6:5 arányban győzött. A „Morska Krajina” lap arról számol be, hogy a lendvai csapat hazai pályán az ŠK Mura csapatával játszott 1925. augusztus 9-én, a meccsen 19:2 arányban a vendégcsapat bizonyult erősebbnek. 1925 után már nem lelhetők fel hírek a hazenáról, úgy tűnik, nem tudott sokáig megmaradni.

Fhm, tt  

 

 

MCSi Design