A nagy magyarországi gyűjtési hullám idején a Lendva-vidékre nem jutottak el a táncgyűjtők, így az 1960-as évekből csak népzenei gyűjteménnyel büszkélkedhet e vidék. Néptáncgyűjtésre a Muravidéken csak a 21. században került sor, amelyet a helyi néptáncegyüttes vezetői, Toplak Alenka és Toplak Rudolf kezdeményeztek, munkájukat pedig Gerlecz László néptáncpedagógus segítette. A 2007 és 2010 közötti gyűjtést 2017–2018-ban folytatták Balaskó Enikő helyi néptáncpedagógus kezdeményezésére, aki a gyűjtések felvételeit elemezte két szakdolgozatában.

Bár a régi stílusú táncok népzenei anyaga megmaradt, a vidék ma ismert, a két világháború közötti és a második világháború utáni tánchagyományára jellemző a régi stílus hiánya. Ezen táncoknak csak a nyomai kerültek elő az emlékezetből. A Lendva-vidéki ugrós mozgásának rekonstruálásával Gerlecz László foglalkozott. Ebben segítségére voltak a szöveges gyűjtések és visszaemlékezések, valamint a szomszédos vidékeken gyűjtött anyagok. Az ügyességi táncok közül mozgásban csak az üveggel vagy pohárral járt tánc maradt meg, de az is csak módosulva, csárdás vagy polgári társastánc zenéjére. A vidék új stílusú táncai a csárdás (kétlépés), a gyorscsárdás és a körcsárdás, amelyek motivikájukat tekintve igen szegényesek, a gyorscsárdás motívumkincse pedig – a nyugati dialektus általános vonásával ellentétben – gyakorlatilag a lassú csárdáséval megegyező. A területre jellemző az elnépiesedett polgári társastáncok és lakodalmi táncok bősége. A megkérdezettek tizenhét különböző lakodalmi és polgári eredetű táncot táncoltak el (Hogy a csibe, Gyere be, rózsám, gólyatánc, sujszterpolka, francia négyes, hupi, zsidótánc, Ritka búza, korcsolla, fehérvári, kendertánc, vánkostánc, szotics, Dunába’ úszik a pék, slowfox, polka, valcer) és további kilencet említettek (párválasztó söprűtánc, samarjanka, fox, simi, tangó, mozsártánc, cséptánc, kalaptánc, törpetánc).

A felgyűjtött táncanyagból több színpadi előadás készült. Az elsőt 2010-ben Gerlecz László készítette Itthonról címmel a Muravidék Néptáncegyüttes részére. Hetési táncok címmel Toplak Alenka és Toplak Rudolf készített színpadi összeállítást a Szentlászlói József Attila Művelődési Egyesület keretében működő Szentlászlói Néptánccsoport részére. A Muravidéki lakodalmas című koreográfiát 2012-ben Toplak Alenka forgatókönyve alapján Gerlecz László készítette. A táncelőadást a Muravidék Néptáncegyüttes, a Muravidéki Pedagógusok Egyesületének Nefelejcs Tánccsoportja és a lenti Kerka Mente Néptáncegyüttes mutatta be.

Indoklás

A Délnyugat-Dunántúl tánckultúrája a II. világháború után, amikor elindult egy intenzívebb tánckutatás, már a polgárosodás azon fázisában volt, amikor a korábbi tánckultúra gerincét alkotó tánctípusoknak csak az emléke élt. A 21. századra már szinte az emlékezetből is kikoptak ezek a táncok, ezért a még élő adatközlőktől többnyire azt a választ kapjuk, hogy polkát, valcert, csárdást táncoltak a bálokban. Azonban ha rákérdezünk a lakodalmakban járt táncokra, akkor a polgári társastáncok gazdag repertoárját tárhatjuk fel. A Lendva-vidéken a hagyományos táncnak tekintett táncok jó része ezekből adódik, ezek kerülnek elő az idősebbek emlékezetéből mint „régi szép táncok”, ezek jelentik az itteni népnek a néptáncot.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő bibliográfia

Balaskó Enikő (2015): A Muravidék táncai. A Lendva-vidék tánchagyománya. Magyar Táncművészeti Főiskola, Budapest. (Szakdolgozat) Balaskó Enikő (2016): A Lendva-vidék táncai. In: Tánc és társadalom. V. Tánctudományi Konferencia a Magyar Táncművészeti Főiskolán

A Lendva-vidéki táncok visszatanításának lehetőségei és módszerei. Magyar Táncművészeti Egyetem, Budapest. (Szakdolgozat)

Balaskó Enikő (2018): A Lendva-vidéki táncok visszatanításának lehetőségei és módszerei. In: Bolvári-Takács Gábor (sorozatszerk.):

Táncművészet és intellektualitás. VI. Nemzetközi Tánctudományi Konferencia a Magyar Táncművészeti Egyetemen. MTE. Budapest. 29–43.

Toplak Alenka, Toplak Rudolf (2012): Muravidéki lakodalmas – Prekmurska gostija. Vas Megyei Önkormányzat, Szombathely. Toplak Alenka, Toplak Rudolf (2013): Szellemi néprajzi emlékek gyűjtése és rekonstrukciója a Muravidéken – Zbiranje in rekonstrukcija plesov madžarske manjšine v Prekmurju. LARTIS Nonprofit Kft., Zalaegerszeg.